Dohogósdi

tüzem magam szítom,
letaszítom trónomról
a követelőket,
(majd később követem őket!)
nem vagyok megalomán,
megadom ám
másnak is a lehetőséget,
hogy írjon szart, vagy szépet,
olyat, mi áltat,vagy éltet,
a katalizátor nem múzsa,
s csak akkor köt igazán gúzsba,
ha kötődni akarok!
nem kellenek ölelő karok,
sem sóvár szemek!
felöltöm láthatatlanná tévő
köntösöm, s ellibbenek,
vagy költözöm.
(most visszaöltözöm!)
ócska bújócska,
menj a búsba búsulni.
nem tanulok helyeselni,
feleselni fogok, míg lélegzem,
s érzem, mit érezni akarok:
hogy éreznem kell!
addig letéve pajzs,
penna, fegyver!