magam is elámulok,
hogy kimondtam-
most ott van,
ott lebeg
kettőnk közt a szó ,
amiről tudván tudjuk,
hogy nem mondható
ki büntetlen.
de máris hussan, reppen,
füledig száll,
belepiszkál...
ne vess meg:
többé nem mondhatom,
hogy kimond(hat)atlanul
szeretlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése