merjek-e tortádon hab lenni?
a hab élete olyan...
olyan kis semmi!
valami tetején kucorog,
illegeti-kelleti magát,
önnön édességén édeleg,
élet-ételed cukrozza,
léha vágyadat vonzza.
mohón ráveted magad,
íze nyelveden marad,
szájpadlásodon kéjesen omlik...
de jaj, PH-d romlik,
tiltakozik kényes gyomrod:
még elrontod!
amilyen könnyen csusszan le
nyeldeklő torkodon,
jönne máris vissza-
füleden, orrodon.
már rá sem bírsz nézni!
szegény hab! jól néz ki...
akarjak-e hát
tortádon hab lenni,
ha érzem, hogy
édes-bús létem
nem több: épp ennyi???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése