legyek pünkösdi királylány?
vagy inkább bálvány,
ki mereven áll
márvány-piedesztálján,
várva egy érintést,
vagy hogy fagyos szívében
valaki forgasson meg egy kést,
leheljen belé utolsó lélegzetet,
bocsássa meg magának végre,
hogy vétkezett,
s a léha fényeket
számolatlan szórta szét
tékozló tenyeréből,
hogy hibát kovácsolt erényből,
hogy hiába kuncsorogták
kegyeit koldus-mód,
hogy gyöngyök
közé terelt disznót.
kő-elméje mélye rejti
múltja torz titkait,
akkor nem tudott szeretni,
most nem mer-
félig idol, félig ember...
könnyeiből nem
fakad szivárvány
merev szempilláján,
nem lehet soha már
pünkösdi királylány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése