Oldalak

2009. október 11., vasárnap

Némafilm

legyen némafilm...
hozzám(sem)érő
ujjaid nyomán
bőrömön égve
jeges jelek izzanak fel,
nyakamon a pihék szertelen
mégis-glédában állnak,
vacogva-forró sejtjeim
türelmetlen várnak,
hogy eljöjjön a
borzongó- zsongó érzés,
kétségbe(mégsem)ejtő kísértés.
igézés szavak nélkül,
hogy belekékül a száj,
semmitmondó vonallá egyenesíti
a fogcsikorgató kívánás...
muszáj, hogy
megtörténjen a valami!
néma torkomból
csak néha szakad ki
szaggatott sóhaj
mielőtt szád lezárná
pecsétviasz csókkal.
fülem sem akar hallani-
kimondatlan szavakkal is
lehet vallani...

Nincsenek megjegyzések: