Oldalak

2009. október 14., szerda

Félmosolyod

felhők sorfalán magát
átverekedő vézna sugár...
minden erejét belesűríti,
hogy szép-komoly arcodon
átfesse álarcként viselt vonásaidat.
épphogy felfedezhető,
szégyenlős felfelé-ív
szomorú szád sarkában,
a szarkalábak huncuttá
kunkorodása-rendeződése:
tétova alig (mégis) mosoly.

Nincsenek megjegyzések: