nem, nem és nem bánom,
hogy kacagsz rajtam,
vagy a sipkámon,
hogy mosolyom
tükröződik arcodon,
s nem tudni,
a kép vagyok-e,
vagy a tükör, mi görbe.
bár most ormótlan cipőmbe'
én botladozom,
s kényelmesen te dőlsz hátra,
mikor senki nem látja
te is belefuthatsz fejjel
egy habos tortába,
vagy belerúghatsz
egy teli vödörbe,
esetleg orrodra koppinthat
egy morcos törpe...
akkor csak nézel ámulva,
hogy fordult a kocka,
s ott állsz majd
méltóságtól-illúziótól fosztva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése