Oldalak

2009. november 27., péntek

Téli leselkedő

Lapos tetőkön köd lapít,
réseket kutat a ravasz hideg,
díszleteinket mára a szürke
száz árnyalata festi meg.

Vacogó játszótér bútorait
gémberedett kéz matatja,
az őszi nap leselkedik csak,
nyelvét fagyosan nyújtogatva.

Lágy hóval várandós felhők
égi karmester jelére várva
csillámos takarójukat
terítenék e seszínű tájra.

1 megjegyzés:

Winkler írta...

kiváló vers, tiszta képekkel és szabályos rímképlettel