Oldalak

2011. január 14., péntek

Tolvaj

Kapkodva - akár egy besurranó tolvaj -
elloptam az ártatlan mosolyt,
mi arcodon játszott,
el fogaidból a csillogó zománcot,
lerágtam a húst, mit csontjaidon találtam,
elvittem mindent, amit jónak  láttam.
Végül kitéptem magam belőled -
mégis én lettem egyetlen nagy, lüktető seb...

1 megjegyzés:

Málna írta...

Eszméletlenül jó vers...